Sajnálattal értesültünk a szomorú hírről, hogy 89 éves korában elhunyt Dr. Várnai Ferenc zeneszerző, zenepedagógus és karnagy, a Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör tagja. Emlékét megőrizzük!
Dr. Várnai Ferenc zeneszerző, nép- és műzenekutató, zenei író, ny. főiskolai tanár. Neve szorosan kötődik a Siklósi Fúvószenekari Fesztiválokhoz. Siklóson az I. Országos Fúvószenekari Fesztivált 1964. június 14-én tartották, amelyek egészen a kétezres évekig megrendezésre kerültek. Dr. Várnai Ferenc a szervezésben és a zenekari produkciók zsűrizésében is aktív szerepet vállalt. A siklósi emberek mindig büszkék voltak a fesztiválokra, mindig a magukénak érezték. Egy kis város nagy rendezvénye mindig is fontos volt az itt élőknek, még akkor is, ha nem sikerült minden évben megrendezni. A zeneszeretők, a helyi és idelátogató vendégek ugyanúgy szerették, mint az idelátogató zenekarok. Siklós legnagyobb kulturális attrakciójának és annak több évtizedes történetének könyvben történő dokumentálása szintén Várnai Ferenc nevéhez köthető. A könyv fontos krónika, amely kronológiai sorrendben összefoglalja, és bemutatja a siklósi 39 évet. Köszönet Várnai Ferencnek, aki az általa összegyűjtött dokumentumok, emlékek alapján megírta a siklósi várfesztiválok pontos történetét. Múltunk, kulturális örökségünk egy darabját, amelynek Ő maga is részese volt! Pályafutása során számos kórust, zenekart alapított, rengeteg zenei tárgyú tanulmányt és könyvet írt, számtalan zeneművet alkotott. Emlékét megőrízzük!
Elhunyt Rozs András (1947–2023), aki 1992 óta volt a Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör tagja. Idén júniusban kapta meg a Batthyány Emléknap keretében az egyesület által alapított Örökség díjat. Emlékét megőrizzük!
Mély fájdalommal értesültünk a szomorú hírről, hogy október 13-án elhunyt Rozs András a Baranya Vármegyei Levéltár munkatársa, a Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör tagja. Rozs András az idei Batthyány Emléknapon lett a Várbaráti Kör Örökség díjasa. 1981-től 1993-ig, majd 1998-tól 2007-es nyugdíjba vonulásáig dolgozott levéltárosként, majd főlevéltárosként. Kiemelkedő tevékenységet folytatott az 1945 utáni pártiratok rendezésével, az iratokhoz készített segédleteivel nagyban hozzájárult Baranya megye és Pécs 20. századi történetének feltárásához. Széles kronológiai síkon végezte kutatásait. Érdemben foglalkozott 18–20. századi pécsi polgárcsaládokkal, a 19. század első felével a siklósi Batthyány uradalom történetén keresztül, továbbá a 20. század második felének pécsi és baranyai közigazgatásával. A 18–20. századi Baranya megyei és Pécs városi helytörténet, társadalom-, politika- és gazdaságtörténet témakörében számos publikációt jegyzett hazai szaklapokban, emellett nemzetközi szinten is képviselte a baranyai társadalomtörténeti kutatást. 1991-től kutatta az 1956. évi forradalom és szabadságharc Baranya megyei, illetve pécsi történetét, alapos és széleskörű forrásfeltáró tevékenysége alapozta meg a Baranya Vármegyei Levéltár 56-os gyűjteményét. A témakörben számos önálló tanulmánya jelent meg, emellett több nívós tanulmánykötet szerkesztőjeként, tudomány- és konferenciaszervezőként is segítette az 1956-os forradalom eseményeinek feltárását. Rozs Andrásnak köszönhetjük a Mecseki Láthatatlanok tevékenységének tudományos igényű és hiteles feldolgozását. 1956 pécsi és baranyai hőseinek áldozatvállalását bemutató írásai biztos alapot fognak jelenteni mind a forradalom helyi eseményei iránt érdeklődők, mind pedig a témakör jövőbeli kutatói számára. Közvetlen személyisége, odaadó munkája és példaértékű hivatástudata mintául szolgált kollégái számára.
A siklósi várban 2023. június 02-án átadásra kerültek az idei Örökség Díjak. A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör június 2-án tartotta a Batthyány Emléknapot ünnepi közgyűlés keretében, ahol átadásra került az egyesület által alapított Örökség Díj is. Az ünnepi közgyűlésre a siklósi vár dísztermében került sor. A díjátadó aktualitását az adta, hogy június elején volt 36 éve annak, hogy a Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc egykori külügyminiszterének, Gróf Batthyány Kázmérnak a földi maradványait Párizsból hazahozatta.
Mecseki József igazi lokálpatrióta, szenvedélyes helytörténész volt, aki fáradhatatlanul kutatta Siklós múltját. Kutatásai során a megismert események, élettörténetek mellett, számos tárgyi emléket is felkutatott. Mecseki József a Siklósi Járási Hivatal művelődésügyi osztályvezetőjeként fontosnak tartotta a helyi közművelődést, a múlt értékeinek feltárását és bemutatását. Az Ő munkásságának köszönhető, hogy sok történelmi örökség mellett, az emlékezetnek megőrizte egy 12 éves siklósi kislány megindító történetét. Az egyik kötetében e képpen írja: „1944. május 15-e után megindult a zsidók deportálása. Sokan már a zsúfolt vonatokon meghaltak. A siklósi gettó lakói közül alig tértek néhányan haza a háború után. Legtovább a betegek maradtak Siklóson. A legutolsó, akit elvittek, egy 12 éves kislány, Fischof Klári volt. A kislányt hashártyagyulladással kellet a gettóból a kórházba szállítani. A műtét alatt a német alakulat orvosa és egy Gestapo tiszt volt jelen. Ellenőrizték, valóban indokolt volt-e a műtét. Később is folyamatosan vizsgálták a gyógyulás menetét, így a kislányt a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehetett hosszabb ideig ott tartani. A kislány életét dr. Gruber Béla orvos megmentette, hogy aztán az értelmetlen háború megölje. Fischof Klári 12 évesen, 1944-ben meghalt Auschwitzban.” Mecseki József munkásságának köszönhető, hogy olyan történelmi mozaikdarabokat fedezett fel és rakott össze, amelyek jobban bemutatják az egykori Siklóst, az elbeszélők, a túlélők és a dokumentumaikat hátrahagyók szemszögéből. Nélküle, mindezek már a múlt homályába vesztek volna. Lánya, Mariann így emlékezett rá: Ismerte és gyűjtötte az írásos és tárgyi emlékeket, kutatásokat, fotókat a régióról. Ő maga is rengeteg adatot írt össze például épületekről, iskolákról, munkahelyekről. Figyelte az időjárást, és le is jegyezte. Nagyon szerettem nézegetni a piros füzetét, amelybe minden év Szent György napján körbe rajzolt egy-egy szőlővesszőt, ami azóta hagyománnyá vált, az úgynevezett „Jövendölések könyvében”. Élveztem, amikor a Várfesztiválok rendezését vezette. Hihetetlen nyüzsgés, vendégjárás, szervezés volt még otthon is. Nagyon sok híres zenésszel, zeneszerzővel találkozhattam én is. Munkája során sok ismert személlyel volt kapcsolatban, akikkel én is megismerkedhettem: Istókovits Kálmán, festőművész; Őrsi Ferenc, író; Sólyom Nagy Sándor, operaénekes; Balázs Árpád, zeneszerző... Fontos volt számára a művelődés, de a tudás átadása is. Így a hivatali évek után ezért is vállalta el az újonnan épült általános iskola vezetését. Már érettebb fejjel láttam, hogyan lesz egy iskolaépületből egy barátságos, gyerekközpontú, tartalommal, értékekkel teli ISKOLA. Talán ezt látva határoztam el, hogy én is pedagógus leszek. A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Mecseki József részére a K-03/2023 (V. 04.) számú közgyűlési határozat szerint, a posztumusz ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza. A díjat leánya, Mecseki Mariann vette át.
Deák Ferencné, Ibolya 1968-tól dolgozott a Siklósi Városi Könyvtárban. Munkáját feldolgozóként kezdte, majd 1999-től két öt éves cikluson át volt a könyvtár igazgatója. 2010-ben vonult nyugdíjba, 42 év munka után. Irányítása alatt a siklósi könyvtár a megye egyik vezető városi könyvtárává nőtte ki magát, munkájukat 2004-ben, a könyvtár fennállásának 50. évfordulóján, a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség nívódíjjal ismerte el. Ibolyának, a könyvtár helyismereti különgyűjteményének létrehozásában is meghatározó szerepe volt. Gyarapította, feldolgozta és elérhetővé tette a Siklósról szóló forrásokat, szakirodalmat. A mai napig az általa kidolgozott rendszer szerint gyűjti és tartja nyilván a kéziratokat, fényképeket és egyéb más- nem könyv jellegű – kiadványokat az intézmény. 1996-ban az ő szerkesztésében került kiadásra Siklós helyismereti bibliográfiája. Ibolya mindenben a legújabbat kereste, rendkívül innovatív igazgatója volt a siklósi könyvtárnak. Az ő vezetése alatt kezdődött meg a könyvtár állományának elektronikus feldolgozása. 1999-ben, nem sokkal azután, hogy a könyvtár vezetője lett, útjára indította az „Irodalmi estek a dzsámiban” rendezvénysorozatot. A színházi műsorok az olvasók és a könyvtár kapcsolatát erősítették, ünneppé tették az irodalmat. Olyan színészekkel találkozhatott a közönség, mint Mácsai Pál, Eperjes Károly, Mécs Károly, Hűvösvölgyi Ildikó. A város egyik leglátogatottabb eseménye lett, meghatározó közművelődési programmá vált. Azóta is folytatódnak az irodalomnépszerűsítő alkalmak, immár az új könyvtár előadótermében. Sok energiát fektetett a 2000-ben megalakult Siklósi Könyvtárért Közalapítvány elindításába. 2018-tól napjainkig 3 könyv jelent meg az alapítvány gondozásában, és most is folyamatban van ez a munka. Ibolya kezdeményezései tehát a mai napig élő, működő folyamatokat indítottak el, mind az intézmény, mind az alapítvány életében. Deák Ferencnét munkája elismeréseként 2003. június 6-án Rédei Károly Közművelődési díjjal jutalmazta Siklós Város Önkormányzata. Valódi vezető, és nem „főnök” volt, aki igazi csapatot kovácsolt a könyvtár munkatársaiból. Tudását önzetlenül adta át utódjának, igazi mentorként segítette a mai könyvtárvezetés első lépéseit is. A Vár és Múzeumbaráti Körnek 1991 óta tagja. A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Deák Ferencné részére a K-04/2023 (V. 04.) számú közgyűlési határozat szerint, az ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza.
Annak idején elkészült egy hiánypótló mű Batthyány Kázmér életéről, amelynek címe „Gróf Batthyány Kázmér emlékezete”. A kötet szerkesztője Ódor Imre és Rozs András voltak. Akkor egy történész konferencia keretében került bemutatásra a könyv, amelynek ez a terem adott otthont 2007. június 4-én. A kötet szerzői közül dr. Füzes Miklós és dr. Ódor Imre, akik igen sokat tettek Batthyány Kázmér életútjának felkutatásáért, már nincsenek közöttünk, azonban Rozs András itt van, aki ebben a kötetben Batthyány örökváltságát tárgyalta, egész pontosan „A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival” címmel. Rozs András munkájával hozzájárult a kötettel Batthyány Kázmér történelmi érdemeinek elismertetéséhez. Köszönet Rozs Andrásnak, aki az általa összegyűjtött dokumentumok alapján megírta a siklósi földesúr történetét. Múltunk, kulturális örökségünk egy darabját, amely igazodási pont a siklósiaknak és identitásuk egy jelentős része! Rozs András több egyéb történelmi témájú publikációval rendelkezik, de ezek közül, a teljesség igénye nélkül egyet emelnénk ki, a „Város a Tenkesalján, Siklós évszázadai”címűt, amelyben két fejezetet is jegyez, „A koalíciós korszak Siklóson (1944. november 29. – 1950)”, valamint „Siklós 1956-ban”. Rozs András több siklósi rendezvény tudományos előadója és ünnepségek szónoka volt az elmúlt évek során. A Várbaráti Kör aktív tagja 1992 óta, akinek munkáját az alábbi díjjal ismertük el: A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Rozs András részére a K-05/2023 (V. 04.) számú közgyűlési határozat szerint, az ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza.
Bartos György a vár régészeti és falkutatási munkálataival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos világban itthon és külföldön, ismét jelentős figyelemre tegyen szert műemlékünk, a Siklósi Vár. Erre utoljára a hatvanas évek idején volt példa, amikor Czeglédy Ilona vezetésével folytak jelentős kutatások a felújítás alatt lévő várban. Bartos György kutatásának eredménye a sok egyéb kőfaragvány mellett, egy az országban páratlan gótikus kőfaragás, a Vir dolorum. A megfestett stigmákkal rendelkező gótikus mű a kápolnában került elhelyezésre. A leletet a nyugati homlokzati falban találta. A Várbaráti Kör elnökével közösen, a lelőhelyről a fali állványzatra emelték, majd onnan az ablakon keresztül biztonságba helyezték. Bartos György 25 fontosabb publikációt és könyvet jegyez a számtalan cikk és tanulmány mellett. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központban végzi azt a művészettörténész kutatói, falkutatói tevékenységét, amelyet azt megelőzően az Országos Műemlék Felügyelőségnél, az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurátor Központban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Műemléki Kutatási osztályán, majd pedig a Miniszterelnökség Műemléki Kutatási Osztályán végzett. Kutatási területe a magyarországi építészet története és annak európai összefüggései. Főbb kutatási munkái, soproni bencés templom és kolostor, Károlyi-kastély, az Esterházy-kastély, a Ráday-kastély, a Festetics-kastély, és számos templom, műemléki épület, és természetesen a Siklósi Vár. Utóbbiban kutatta az épület falai mellett a Várkápolnát, az ún. Kanizsai Dorottya kertet, a Siklós vár kútjának 1-es, 2-es és 3-as számú barlangját is. A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Bartos György József részére a K-06/2023 (V. 04.) számú közgyűlési határozat szerint, az ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza.
A rendezvényen közreműködtek: Szabó Katalin konferálás, a siklósi Dolce Hegedűegyüttes, Zavagyákné Dolgos Éva vezetésével, valamint Schmidt Henrikné, a Batthyány Kázmér Általános Iskola nyugállományú igazgatója, aki Vörösmarty Mihály - Az ember élete című versét szavalta el. A Vándorok zenekar pedig két zsoltár feldolgozást adott elő. Mikor látom egeidet (Gryllus Dániel - 8.zsoltár feld.), Istenem, úgy vágyódom rád (Fóris Rita - 42. zsoltár feld.) énekelt Domokos-Gyulai Zsuzsanna.
Az ünnepségen a díjazottak és a közreműködők, Tésenyi Andrea (Kakasbonbon Csokoládé Manufaktúra) jóvoltából, a siklósi várat ábrázoló kézműves csokoládét kaptak ajándékba.
A siklósi várban átadásra kerültek az idei Örökség Díjak.
A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör június 3-án tartotta a Batthyány Emléknapot ünnepi közgyűlés keretében, ahol átadásra került az egyesület által alapított Örökség Díj is. Az ünnepi közgyűlésre a siklósi vár dísztermében került sor. A díjátadó aktualitását az adta, hogy június elején volt 35 éve annak, hogy a Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc egykori külügyminiszterének, Gróf Batthyány Kázmérnak a földi maradványait Párizsból hazahozatta. Batthyány Kázmér 1987 óta a siklósi várkápolnában nyugszik, akiről azóta iskolát és közterületet is elneveztek a településen. A díjakat Balázs Csaba, az egyesület elnöke adta át. Az egyesület ezzel a díjjal tiszteleg azok munkája előtt, és ezzel ismeri el azt a hosszú, évtizedeken át végzett értékmentő tevékenységet, ami a Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör alapértékeit is képezik, és amik alapszabályában is megfogalmazásra kerültek.
Hárman vehették át az idei Örökség Díjat:
Dr. Várnai Ferenc zeneszerző, nép- és műzenekutató, zenei író, ny. főiskolai tanár.
Dr. Várnai Ferenc zeneszerző, nép- és műzenekutató, zenei író, ny. gimnáziumi és főiskolai tanár. Neve szorosan kötődik a Siklósi Fúvószenekari Fesztiválokhoz. Siklóson az I. Országos Fúvószenekari Fesztivált 1964. június 14-én tartották, amelyek egészen a kétezres évekig megrendezésre kerültek. Dr. Várnai Ferenc a szervezésben és a zenekari produkciók zsűrizésében is aktív szerepet vállalt. A siklósi emberek mindig büszkék voltak a fesztiválokra, mindig a magukénak érezték. Egy kis város nagy rendezvénye mindig is fontos volt az itt élőknek, még akkor is, ha nem sikerült minden évben megrendezni. A zeneszeretők, a helyi és idelátogató vendégek ugyanúgy szerették, mint az idelátogató zenekarok. Siklós legnagyobb kulturális attrakciójának és annak több évtizedes történetének könyvben történő dokumentálása szintén Várnai Ferenc nevéhez köthető. A könyv fontos krónika, amely kronológiai sorrendben összefoglalja, és bemutatja a siklósi 39 évet. Köszönet Várnai Ferencnek, aki az általa összegyűjtött dokumentumok, emlékek alapján megírta a siklósi várfesztiválok pontos történetét. Múltunk, kulturális örökségünk egy darabját, amelynek Ő maga is részese volt!
A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Dr. Várnai Ferenc részére a K-05/2022 (V. 21.) számú közgyűlési határozat szerint, az ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza.
Dr. Simor Ferenc az egyesület örökös és tiszteletbeli elnöke, nyugalmazott országos főállatorvos, Siklós díszpolgára.
Dr. Simor Ferenc 17 éven át volt az egyesület elnöke, 2011-ben leköszönt az elnöki posztjáról. Az újonnan megválasztott elnök, Balázs Csaba az alapszabály adta lehetőséggel élve, a Várbaráti Kör közgyűlése elé vitte előterjesztését, amit az teljes mértékben támogatott és Dr. Simor Ferenc részére a „tiszteletbeli, örökös elnök” címet adományozta. 1994-ben vette át Perics Pétertől a Várbaráti Kör vezetését. Siklós monográfiájának, Város a Tenkesalján 2000-ben történő megjelentetése és a helytörténeti múzeum létrehozása Siklóson volt törekvései közt az egyik legfontosabb. Napjainkban is fontos szerepet tölt be a Várbaráti Kör Siklós város ünnepeinek szervezésében. Az egyesület 1993-tól kezdte meg – Dr. Simor Ferenc kezdeményezésére – az azóta már hagyománnyá vált, malenkij robotra elhurcoltak emlékére rendezett ünnepségét, ökumenikus istentisztelettel egybekötve. Ugyancsak az Ő kezdeményezésére szervezte hosszú éveken keresztül az 56’-os forradalomra és szabadságharcra emlékező városi emlékünnepségeket, a római katolikus temetőben lévő ’56-os emlékműnél. Az Aradi Vértanúkra történő, október hatodikai megemlékezések elindításában is élen járt, amit a várkápolnában továbbra is a Várbaráti Kör szervez. Dr. Simor Ferenc több, mint másfél évtizedes tartalmas és eredményes munkát végzett a Várbaráti Körben az egyesület és a térség közösségének javára.
A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Dr. Simor Ferenc részére a K-04/2022 (V. 21.) számú közgyűlési határozat szerint, az ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza.
Perics Péter 35 évvel ezelőtt az egyesület elnöke volt, és az Ő közbenjárásának volt köszönhető, hogy Batthyány Kázmér újra magyar földben nyugodhat. Igazi lokálpatrióta, helytörténész.
Perics Péter volt az egyesület elnöke 1987-ben, amikor az Ő közbenjárásának és kezdeményezésének volt köszönhető, hogy diplomáciai segítséggel sikerült Gróf Batthyány Kázmér földi maradványait hazahozatni Párizsból. Ennek éppen 2022-ben van a 35 éves évfordulója. A Várbaráti Kör ezzel a díjjal tiszteleg Perics Péter munkája előtt, és ezzel ismeri el azt a hosszú, évtizedeken át végzett értékmentő tevékenységét, ami az egyesületének alapértékeit is képezik, amik annak alapszabályában is megfogalmazásra kerültek.
Perics Péter igazi lokálpatrióta, szenvedélyes helytörténész volt. Igazgatója volt annak az általános iskolának, amelynek névadója, neki köszönheti, hogy végre magyar földben, a siklósi várkápolnában találjon végső nyugalmat.
A Siklósi Vár és Múzeumbaráti Kör, Perics Péter részére a K-03/2022 (V. 21.) számú közgyűlési határozat szerint, a posztumusz ÖRÖKSÉG DÍJAT adományozza. A díjat leánya, Ambachné Perics Irén vette át.
A rendezvényen közreműködött Szabó Katalin, a siklósi Dolce Hegedűegyüttes, Dolgos Éva vezetésével, valamint Schmidt Henrikné, a Batthyány Kázmér Általános Iskola nyugállományú igazgatója, aki Vörösmarty Mihály - Előszó című versét szavalta el. Szólót játszott Polovi Gréta.
